A tömörítés nem olyan kézenfekvő, amikor éppen játszik vele, összehasonlítva a visszhanggal, késleltetéssel stb. Munkahelyzetben használva valóban a sajátja; Például nagyon gyakori, hogy meglehetősen nagy tömörítést adunk egy vezető vokális számra, és valójában, ha ezt nem teszed meg, akkor az ének meglehetősen furcsán fog szólni, ahhoz képest, amit megszokottál hallani az általános zenédtől hallgat. A tömörítés lehetővé teszi, hogy az énekesnő a lágyból a valóban roppanóvá váljon, így rendkívüli érzelmek benyomását kelti, de olyan dinamikus tartományon belül, amelyet a berendezés képes kezelni. Ez természetesen inkább a bakelit napokban volt kérdés, de annyira része annak, amiről azt gondoljuk, hogy a felvett zene „hangzik”, hogy használata mindenütt elérhetővé vált.

Ha a tömörítés be van kapcsolva, előfordulhat, hogy nem hall semmilyen különbséget. Úgy tervezték, hogy a hangerőt bizonyos szinteken tartsa, fent és alul. Tehát, ha az általad játszott anyag nem haladja meg a beállított legfelső szintet, vagy csendesebben szól, mint a beállított legalacsonyabb küszöbérték, akkor ennek tulajdonképpen semmi köze, és éppen ezt teszi - semmi.

Amikor a küszöböket sokkal szigorúbban állítják be, akkor hallani fogja, hogy jobban beindul.

A kompresszorok azért érdekesek, mert céljuknak része az, hogy finomak legyenek. A kompresszorok alapötlete a hangerő szabályozása. Sok hangszer különféle színű hangot vesz fel, ha hangosan játsszák őket, különösen az emberi hang. A zenészek gyakran szeretnék kihasználni ezt a színpalettát a zenéjükben, de van egy kihívás. Ha több játékosod van egy együttesben, akkor figyelniük kell a relatív mennyiségükre. Hasonlóképpen, ha olyan dalt játszik, amelynek van lágy és puha része, akkor mindegyiknek dinamikus tartományba kell illeszkednie. Ez különösen nehéz lehet, ha a zenét később zajos területeken akarják rögzíteni és lejátszani, ezt a problémát mindenki jól ismeri, aki klasszikus zenét hallgat autóban.

A megvalósítás egyszerű. Amikor a térfogat eléri a küszöbértéket, az áramkörök elkezdik "korlátozni" a térfogat csökkentésével. Ez viszonylag gyorsan történik (néhány ms nagyságrendben, tehát néhány ciklus 1 kHz-es sorrendben), a tényleges sebességet a kompresszor bemenete határozza meg, amelyet "támadásnak" neveznek. Hasonlóképpen létezik egy megfelelő "kiadás", amely megmondja, hogy a kompresszor milyen gyorsan tér vissza a normál hangerőhöz. Ez lehetővé teszi a dinamika irányítását, miközben a zenész irányíthatja a hangot. Azonban nem tökéletes. A hatás hasonló a jel megszorzásához egy "hangerő" csatornával, ami azt jelenti, hogy a frekvenciatérben a hatás konvolúció. Ez kissé elkenődik a bemenet frekvenciáin. Ha hallgatni próbálja a kompresszor hangjának felismerését, akkor ez a maszat a hallható hatás. A beállításaitól függően lehet, hogy egy major vagy egy minor játékos játszik a végső hangban.

Az egyik leggyakrabban tömörített dolog a hang. Ennek két hatása van. Az egyik az, hogy a zenész számára hozzáférést biztosít egy nagyobb hangerő-tartományhoz, és ezáltal az egyedi hangokhoz, amelyek az emberi hangból származnak, miközben megváltoztatja a hangerőt, de megszabadítja őket a túl sok tényleges dinamikus tartomány-váltástól. A másik, hogy ez a maszatos hatás miatt az ének kissé teltebbnek érződik, mint a visszhang. Az, hogy ezt akarod-e, a zenédtől függ. A legtöbb rockzenekar tömöríti az éneket, míg egy operaénekes tömörítésmentes hangzásra törekszik, hogy a hangjuk világossága átcsillanjon.

A kompresszorok nagyon tágak. Különböző kompresszorok léteznek különböző képességekkel (korlátozók, fenntartók dinamikus kompresszorai). A tömörítés észrevételéhez eltart egy ideig. A fúrótorony sok természetes tömörítést tartalmazhat (humbuckerek, erősítő beállítások).

Először állítsa a támadást min-re (ha van ilyen). Fenntartása max. És ízlés szerinti szint. Játssz gyengéden és agresszíven tömörítéssel és anélkül.

A tömörítésnek vannak mellékhatásai is. Egyes frekvenciasávok mások jobban összenyomódnak, így megváltoztatja a hangot. Vannak olyan kompresszorok is, amelyek ezt megpróbálják kompenzálni. Az enyhe tömörítés a dinamikus játékot hangsúlyozza a megölés helyett.